Düh vagy szenvedély?

A düht és a szenvedélyt csak egy hajszál válassza el egymástól. Hasonló a két érzés energetikailag. Miért mondom ezt? Azért, mert az adrenalin szint fel megy azonnal, vörös posztó le megy a szem elé azonnal. A célok világossá válnak, akár fejjel is szét tudnál dönteni egy falat, olyan energiát és erőt érzel magadban. Nem ismered el a saját határaidat sem, csak mész előre, nem foglalkozva senkivel és semmilyen körülménnyel. Ez így van mindenkinél, ha egyet értesz, ha nem akkor is. Ha pedig még nem tapasztaltál ilyet, akkor remélem minél hamarabb fogsz.
Nem mondom húú de jó dühödtnek érezni magad, de sokszor az kell, hogy kilépj/átlépd a komfortzónád határait, feszegesd a kényelmet adó kis burkodat. Ilyenkor születnek új dolgok, ez a csak-azért-is érzés. A szenvedély is hasonló, de az egy kellemesebb érzés, amikor megteszel valami olyan dolgot, amit addig nem és ott, akkor mégis. Ez feltölt és egy szenvedéllyel tölt fel, ami nagyon jó érzés. Igazából a düh is ilyen, mert megteszel valamit amit addig nem, és utána pozitív energiává alakul át benned. Ami addig fortyogott az megnyugszik és tiszta erő lesz belőle. A negatív előjel pozitívvá válik. Ez fog előre vinni és ez fogja vonzani az embereket, a pozitív a pozitívat! Vonzás törvénye. Nézz vissza erről már írtam.
E két érzelem mindegyikétől úgy érezheted, hogy bármire képes vagy és nincs lehetetlen. Elszántságot ad!
Te éreztél már ilyet?

Ha tetszett a bejegyzés like-old és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a Facebook közösségünkhöz, mert van, amit csak ott osztok meg. :)