Menny és Pokol

Szeretek a metrón utazva zenét hallgatni munkába menet. Tudod miért, mert így készülök fel mentálisan a napomra. 15-20 perc magány a zsúfolt metrón a kedvenc zenéimmel és magammal összezárva, a saját gondolataimmal. Ilyenkor jutnak eszembe a legjobb dolgok, a megoldásaim az életemre, amik persze eddig is ott lebegtek a szemeim előtt csak nem láttam  őket a sűrű napközben.
Azt tudom tanácsolni, ha bármilyen zsúfoltak is a mindennapjaid, válassz egy napszakot, amikor legalább 10 perce magaddal tudsz lenni és magadra tudsz koncentrálni. Ülj le és nyugodj meg! Nem mondom, hogy mire gondolj. Játszd el, ha másképp nem megy a kiszakadás a rohanásból, hogy bárki lehetsz (te tudod milyen szeretnél lenni), légy pár percig az és próbálj meg úgy is gondolkodni. Meglátod majd milyen klassz képek és gondolatok jutnak eszedbe.

Hiszem, hogy a Mennyország és a Pokol is bennünk van. Azt ugye tudod, az az igazi Pokol, amikor találkozol azzal az önmagaddal, aki lehettél volna és azokkal a lehetőségekkel, amelyeket elszalasztottál,de ezek tettek volna olyanná, akivé kellett volna váljál. És mi a Mennyország? Ha ezeket teljesíted minden nehézség ellenére.


A Mennyország az a hely, ahol megtaláljuk önmagunkat, és a másik felünket. Ott találkozunk azzal a valakivel, akit mindig is kerestünk és, aki az inverz tükrünk. Ez annyit tesz, hogy ő benne meg van minden, ami belőled hiányzik vagy csak keveset kaptál belőle. Az egész, a teljesség megélése maga a Mennyország, de alapból bennünk van, csak el kell fogadnunk önmagunkat. Csak így lehetséges a másik felünk megtalálása.