Sok minden történt és történik a mai napig velem, de nagyon ritkán írok
mostanában, ami nem jó... Igazából mindig akkor írok, mikor sokszor egymás után
kibillenek az egyensúlyomból és ezek összeadódnak. Többször kellene, mert akkor
talán többet írnék ide is, nemcsak a titkos naplómba. :)
Azt hívom kibillenésnek, ami a komfort zónámon kívül van, hiszen akkor van
igazi stressz helyzet. Folyamatosan átlépni a határaidat napról napra. Ez lehet
jó és lehet rossz. Sokakat látok folyamatos kibillenésben, nagyon nehéz
megtartani az egyensúlyt. Kezdem belátni, hogy egyszerűen képtelenség mindig,
mindenhol és mindenkinek megfelelni. És ne is próbálj, mert lehetetlen. Csak magadat
nézd, azt hogy neked mi (ki) a fontos. (Ez utóbbi is egy érdekes és
boncolgatásra váró téma.)
Mostanában azon gondolkodtam, hogy van egy jó és egy rossz komfort zónán
kívüli tér és nem mindegy melyikbe lépsz ki. Viszont azt ne feledd, hogy ember
vagy és olykor hibázol, de fel kell, hogy állj és kijavítsd a hibáidat. Azokból
tanulsz.
A suliban mindig a hibátlanságra neveltek,ezért ha valamit nem úgy
csináltam,amit kell akkor rettegtem a következményektől. Van egy jó hírem, ez
tanulható, most már nem rettegek. Úgy érzem lelkileg nagyon megerősödtem és
sokkal bátrabb lettem. Elfogadom, ami jön és kezdem levetkőzni azt a szokásom,
hogy: "Jaj, de mit fognak mondani?"
Ismerős? Most komolyan ne legyél már olyan beképzelt, hogy azt gondolod
mások rólad gondolkodnak...Van egy rossz hírem: magasról tesznek rád... a saját
kis problémáikkal vannak elfoglalva.
Ahhoz, hogy egyensúlyban legyél olyan munkát válassz, amit élvezel és olyan
szerelmet, ahol szeretve vagy. Ha váltanod kell akkor ne halogass,
akármelyikről is van szó. Az egyensúlyt viszont mindig munka megtartani, mert
általában vagy az egyiken, vagy a másikon dolgoznod kell, mert tökéletes élet
nincs.
Neked melyiken kellene dolgoznod?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése