Nincs telefonja, sem e-mail-je, sőt még profilja sincs egyik közösségi hálón sem. Ő máshogyan keres. Embereket, személyeket küld az utamba, akik segítenek, tudtukon kívül. Mindenki egy picit.
Olyan gondolatokat küld és hoz bennem felszínre, amelyeket nem tudok csak úgy kitalálni. Dolgok rémlenek fel egyik pillanatról a másikra. Képek villannak be pillanatokra, amik nem hagynak nyugodni. Felnyitják a szemem, hogy vegyem észre, amit nézek, de nem látok.
Aztán a küldetését elvégezve távozik és mintha mi sem történt volna lelép és még azért néha visszanéz és integet. Hívogat, hogy menjek utána. Persze csak mindig annyira távolodik el amennyire még utolérhető. Néha visszajön,mikor nem figyelek és megint meglep. Ő csak a személyes találkozások híve, azért nincs kütyüje, de megvalósítani már száz féle képen lehet, azt rám bízza.
Úgy gondolom bízhatok benne és ő is bennem, ez egy kiegyensúlyozott kapcsolat. Néha eget rengetően felzaklat és izgatottá tesz, néha meg mással is kell foglalkoznom...még. Olyankor jön és piszkál,kéri a figyelmet.Ha látja, hogy foglalkozom vele akkor hálásan küld valakit, de ha nem figyelnék rá egy percig sem akkor megsértődik és nem érti mit nem értek...
A napokban hálásan hagyott pár gyűrődést a kanapén, onnan tudtam ő volt az.Várt rám kicsit, megpihent, a cipekedésben elfáradt. Nálam járt és hozott ajándékot is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése