Az ígéret szép szó!

És általában ha megtartják úgy jó, de mostanában sajnos ennek a mondatnak is kezd elveszni a jelentősége. Ma már nem divat.

Tudod sokat olvasok és éppen, ami soron van abban az adott szónak hatalmas súlya van. A mai világban sajnos azt látom és tapasztalom is, hogy ígérgetni sokan szeretnek mindenfélét, olyat is amit nem áll hatalmukban teljesíteni. Vajon azért, mert jó színben akarnak feltűnni, megfelelési kényszerből vagy valójában csak vakításról van szó?! Nem tudom és igazából nem is vagyok kíváncsi a válaszra, mert hidegen hagy. És tudod érdekes módon mindig a hozzád legközelebbnek gondolt ember(ek) játszák el veled. Ne kérdezd miért, mert én sem tudom. 
Nekik megnyugszik a lelkiismeretük, hogy : "de hát én megígértem neki, ezt meg azt, stb...." Félig meg is csinálta a feladatot, de az rajtad még nem segít. És ilyenkor döbbensz rá, hogy csak is magadra számíthatsz és a  fentről jövő Gondviselében. Szeretnék egyszer tényleg olyan (álom)világban élni, ahol az emberek tényleg segítik egymást és nem csak üres ígéretekkel pakolják tele egymás szellemi postaládáját. Ez olyan, mint egy virtuális fiók, amibe tartogatod egy ideig az olyan üzeneteket, amiket majd egyszer megnyitsz, de valójában sosem fogod és a végén kidobod, mert csak a helyet fogalja.

Most elég negatív dologról írtam, de azt gondolom, hogy ezeket meg kell tanulnunk helyén kezelni, különben elsüllyedünk abban a sok spamben, amik jönnek. Most ezt tanulom én is. Kezelni az üres és semmit mondó ígéreteket! Hmmm...már jobb is!

Szösszenet egy könyvből VII.

"Nevetni fogok a világra.

És mindenek előtt nevetni fogok saját magamon, hiszen az ember akkor a legnevetségesebb, amikor túlságosan komolyan veszi önmagát. Soha nem fogok beleesni az elme e csapdájába. Mert jóllehet a természet legnagyobb csodája vagyok, de vajon több vagyok-e puszta porszemnél, melyet ide-oda fúj az idők szele? Valóban van fogalmam róla, honnan jöttem, és merrefelé tartok? Mai aggodalmaim vajon nem tűnnek majd botorságnak tíz esztendő távlatából? Miért kellene hagynom, hogy a mai nap apró-cseprő eseményei megzavarjanak? Ugyan mi történhet napnyugta előtt, ami az évszázadok folyamában nem tűnik majd jelentéktelennek? "

Zárd ki!

Most egy titkot osztok meg veled. Van ez a "Szösszenet egy könyvből" mini-sorozatom. Az e heti arról szól, hogy hogyan legyünk úrrá az érzelmeinken. Ezt pont a héten tanulom én is. Most jöjjön a titok: amikor megkapom az e-mail-t, hogy közzé tétetett én is elolvasom és képzeld általában ott szoktam tartani hétről-hétre lélekben, amiről épp szó van. Mivel általában akkor írom ezeket, mikor több időm van és kedvem is hozzá, mindig többet gépelek be és időzítve teszem föl, hogy hétről hétre mindig kapj egy kis üdítő lelki fröccsöt, és itt a folyamatosságon van a hangsúly!
Szóval a címben is arra utalok, hogyan zárd ki a külső körülményeket amelyek esetleg zavarnak, bosszantanak. Igazából ez csak egy döntés! Amíg nem automatikus, addig ezt mantrázd: " Nem hagyom, hogy bármi letaglózzon/ elrontsa a kedvem / eltérítsen a célomtól!" vagy " Nem engedhetem meg magamnak, hogy a külső körülmények olyan befolyást gyakoroljanak rám, ami eltereli a célomról a figyelmemet!"

És itt a zavaró külső környezetről van szó! Nem mondom, hogy ne nézz tévét, filmet vagy ne hallgass rádiót, bár a tv és rádió szerintem főleg agymosás,pláne a hírek, de van hatalmad, hogy megválogasd mi jöjjön ki belőle. És természetesen ilyen az újság is. (Egyébként én azokat sem nagyon szeretem, legyen az hírlap vagy pletyka lap, csak ámítás és csalás.) Főleg könyvet olvasok, regényeket és önfejlesztő könyveket, mindig van megkezdve mindkettőből és mindennap olvasok mindből.
Visszatérve tehát az eredeti témához. Annyit kell tenned, hogy reggel eldöntöd, ma szép napod lesz, és nem hagyod magad! Nem hagyod, hogy bármi vagy bárki elszomorítson/ felidegesítsen. És különben is ha úgy érzed neked van igazad akkor miért dühítene fel akármi/akárki? 

Ha van egy célod akkor pedig kötelezően ajánlott elsajátítani ezt a gondolatot és cselekvési szintre vinni.
Személy szerint én azt tapasztalom, hogy ha reggel megfogadom, a fentebb leírtakat, akkor tényleg kivétel nélkül jó napom van és fókuszáltan csak a célon tartom a szemem, miközben az akadályok eltörpülnek és ami esetlegesen felmerült volna akadálynak, azzal kapcsolatosan a körülmények a lehető legkedvezőbben alakulnak. Tudod miért? Mert ahol a fókusz, ott az energia és a teremtés!
Ne engedd, hogy a külső körülmények áldozatává válj! Zárd ki őket!

Szösszenet egy könyvből VI.

"Ma úrrá leszek az érzelmeimen.

S hogy miként lehetek úrrá felettük úgy, hogy minden napom boldog és termékeny legyen? Megtanulom az alábbi örök bölcsességet: A gyenge ember hagyja, hogy a gondolatai irányítsák a cselekedeteit; az erős ember viszont úgy alakítja a cselekedeteit, hogy azok irányítsák a gondolatait. Minden áldott nap a következő haditervet fogom követni ébredéskor, mielőtt még lecsapnának rám a szomorúság, az önsajnálat és a kudarc erői:

Ha levertnek érzem magam, énekelek.
Ha szomorúnak érzem magam, nevetek.
Ha rosszul érzem magam, megkettőzöm erőfeszítéseimet.
Ha félelem fog el, előretörök.
Ha kisebbrendűnek érzem magam, új ruhát öltök.
Ha bizonytalannak érzem magam, felemelem a hangom.
Ha szegénynek érzem magam, az eljövendő gazdagságra gondolok.
Ha alkalmatlannak érzem magam, felidézem a múltbéli sikereimet.
Ha jelentéktelennek érzem magam, felidézem a céljaimat.

Ma úrrá leszek az érzelmeimen."

Szösszenet egy könyvből V.

"Ma úgy fogok élni, mintha ez lenne az utolsó napom.

[...] Folyhat felfelé a homok egy homokórában? Felkelhet a Nap ott, ahol lenyugodott, és lenyugodhat ott, ahol felkelt? Képes vagyok újraélni a tegnap tévedéseit, és kijavítani őket? Képes vagyok visszavonni a tegnap sebeit, és beforrasztani őket? Lehetek fiatalabb, mint amilyen tegnap voltam? Képes vagyok meg nem történtté tenni a kimondott gonoszságokat, a kiosztott ütéseket és az okozott fájdalmat? Nem! A tegnap örökre el van temetve, és én többé nem gondolok rá."

Csak úgy!

+1. Ahol a fókusz, ott az energia!

Szösszenet egy könyvből IV.

"A természet egyedülálló teremtménye vagyok.

Kivételes vagyok, és minden kivételesség értéket hordoz; tehát én magam is értékes vagyok. Sok ezer esztendős fejlődés végterméke vagyok; tehát felkészültebb vagyok mind elmémben, mind testemben valamennyi császárnál és bölcsnél, akik előttem éltek.
De a készségeim, az elmém, a szívem és a testem megrekednek, romlásnak indulnak és elpusztulnak, ha nem veszem jó hasznukat. Határtalan lehetőségek rejlenek bennem. Agyamnak csak töredékét használom ki; izmaimnak csak jelentéktelen részét feszítem meg. Százszorosára vagy még többszörösére növelhetem tegnapi teljesítményemet, és a mai naptól kezdve ezt meg is fogom tenni.
Soha többé nem fogom beérni a tegnapi teljesítményemmel, és többé nem engedek szabad folyást az öndicséretnek olyan tettekért, amelyek valójában ahhoz is túl csekélyek, hogy tudomást vegyek róluk. Sokkal többet tudok véghezvinni, mint eddig, és meg is fogom tenni, hiszen miért kellene az engem létrehozó csodának a megszületésemmel véget érnie? Miért ne terjeszthetném ki e csodát a mai tetteimre?"