Ez lesz az utolsó rész ebben a sorozatban. A harag ellentéteként a békéről lesz szó. Nyugi nem a világbéke lesz a téma, mint valami elcsépelt szépségkirálynő választáson, sokkal inkább a személyes és a minket körülvevő környezet békéjéért.
De ha már a világ békét megemlítettem, a most következővel abszolút egyetértek: Minden háború szívekben kezdődik, és emberi kézben tartott fegyverekben folytatódik.
A haragos ember dühös, aki másokat hibáztat a kellemetlen eseményekért, míg a szomorúak a körülményeket. A harag pedig sokszor vezet agresszióhoz, verbális és fizikai is lehet. Mindenképpen a harag érzete egy energia többlettel jár, ami bármikor kitörhet.
A béke, békesség érzése a nyugalommal jár. Itt is van energia, de a jó érzéssel teli, pozitív. Amikor úgy érzi az ember, hogy minden a lehető legnagyobb rendben van és semmi olyan nem történhet, ami neki rossz. Ilyenkor meg van a belső-külső közötti egyensúly.
Törekednünk kell ezt a belső békét megtalálnunk, mert akkor könnyebb lesz a külsőt, a közvetlen környezetünkben is megtalálni.
Aki olyan mint én, temperamentumra, heves és könnyen felkapja a vizet, annak azt tudom tanácsolni, hogy sürgősen kezdjen el sportolni valamit vagy keressen egy olyan elfoglaltságot, ahol a felesleges energiáit le tudja vezeti és lehetőleg ne egy másik emberen... Egyébként pedig sportolni egészséges és élvezetes is, ha tényleg azt csináljuk, amit szeretünk. (erről majd a későbbiekben is szó lesz)
Tudod a belső béke azért is fontos, mert olyankor minden akadályt könnyebben veszünk, nem akarjuk görcsösen elérni a célt, hanem szépen lassan, komótosan bandukolunk felé és ha egy út el van torlaszolva, akkor nyugodtan megkeressük a másik ugyanoda vezető utat, és közben jól szórakozunk. Ezt a flegmatikus emberektől lehet nagyon jól megtanulni, na ők azok akik mindig nyugodtak tudnak maradni és a zavaró körülmények sem tudják kizökkenteni őket.
Ha nehezen megy a békesség állapotának fenntartása huzamosabb ideig magadban, akkor érdemes a meditációt elsajátítani, vagy ha nincs hozzá kedved, akkor javaslom ülj be egy templomba. Csak úgy tölts el egy kis időt ott a padban és megérted majd miről beszélek. A templomokban egy ősi nyugalom van, amit nem lehet leírni, de annál inkább ragadósabb és érezhető.
Ahhoz, hogy boldogságra lelj, nélkülözhetetlen az életed békéjét megteremtened magadnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése