Valótlan félelem

Fantasztikusan fenomenális giga-mega-hiper-szuper cool hétvége után vagyok, ha még nem tűnt volna fel... ;)

Egy nemzetközi konferencián voltam, ami a fentebb említett hangulatban telt, egy hasonló csapattal.
Nagyon motiváló volt és elgondolkodtató. Kicsit magammal voltam, sok dolog az eszembe ötlött.
Az embereket nem feltétlenül a pénz motiválja, hanem, hogy boldogok legyenek. Manapság a legtöbb embernek az a prioritása, hogy kifizesse a számláit... Nem erre kellene gyúrni minden hónapban szerintem...
A másik dolog, ami beugrott, hogy sokan csak azért nem változtatnak az életükön, amely nem tetszik nekik, amelyre panaszkodnak, mert félnek. (Mindig van megoldás és választási lehetőség ha elég nyitott szemmel jársz.) Kérdem én mitől? Ha van egy főállásod, mellette igenis tudsz olyat csinálni, amitől kicsit jobb lesz, kérdés az, hogy akarsz e igazán változtatni? Mitől félsz? Attól, ami még meg sem történt vagy meg sem fog történni, csak gondolati szinten? Ez nem valós félelem!Hahóóóóóó! Ami nem történik meg az nem valóságos! És még te mondod másnak, hogy hiszed ha látod?!!! Ugyan már! Engedd el!

És mi a legrosszabb ami történhet veled? Tényleg olyan szörnyű? Ja attól, hogy kudarcot vallasz? Akkor most figyelj! A legtöbb sikeres ember többször vallott kudarcot, mire elérte a sikert, a legtöbbjük egy emberi roncs volt és talpra állt! Egy valamit viszont sosem tettek meg: sosem adták fel! A kudarcaikat tapasztalatként könyvelték el és legközelebb próbálták nem elkövetni mégegyszer ugyanazt a hibát. Minél többet hibáztak, annál többet tudtak és tanultak és egyre profibbá váltak.
Tehát mitől félsz? Mi tart vissza? Vagy inkább ki tart vissza? Legyél bátor és soha ne add fel!

Szupererő

Mostanában nem véletlenül nem írtam. Kihívásokat teljesítek. Mit is akar ez jelenteni? Építem az életem egészen egyszerűen és építem magam. 
Van egy képletem, ami egyszerű mint egy pofon és lineáris:

1. Célkitűzés 
2. Tervezés
3. Cselekvés
4. Kihívás teljesítése

Ha meg  van célom, akkor azon gondolkozom el miért fogom megcsinálni. Ez nagyon fontos, hogy te is tudd a te miértedet! A céljaimat le szoktam írni, fontossági sorrendben. Az álom addig álom marad, míg le nem írod, ha leírod már cél lesz belőle. A tervezés a cselekvési terv, mi fogok csinálni, ha kell útközben, cselekvés közben újra tervezek, módosítom a tervet. A cselekvés a legfontosabb és itt van a legnagyobb fontossága a miértnek. Itt már nem azon kell gondolkodni, hogy biztos jó lesz ez nekem, itt már nem hinni kell. Itt már TUDNI kell, tudni kell, hogy sikerül, és nem feladni, hanem menni és menni tovább.
Alapvetően én úgy működöm, hogyha valamit elkezdek azt a végén fejezem be, amikor kész vagyok.

Sok helyen olvastam mostanában, hogy mindenkinek van egy szuperereje és sokat is gondoltam, hogy nekem vajon mi lehet... Végül arra jöttem rá, hogy a végsőkig képes vagyok kitartani és küzdeni a céljaimért. Az én szupererőm az, hogy állhatatosan megyek előre. Ez nem jelenti viszont azt, hogy nem szoktam elfáradni és csüggedni, de egy nagyon fontos dolog van ebben is. Sosem hozok nagy horderejű döntést, amikor padlót fogok, mert akkor nem tudok tisztán dönteni, olyankor túl érzelmes vagyok., viszont ha dühös vagyok akkor azt a düh-energiát át tudom alakítani "tűz szításra", azaz olyankor eredményes a munkám... :)

Neked van saját recepted, ami alapján mész előre? Vannak leírt céljaid? Megtervezed a cselekvésed lépéseid, hogy a céljaidat sikerre vidd?

Neked van szupererőd? Mennyire ragadnak el az érzelmeid, ha nem úgy alakulnak a dolgaid, ahogyan szeretnéd? Feladod vagy tovább mersz menni?

30 éves lettem én...

Mindenki, aki már elmúlt 30 azt mondja, hogy ez mérföldkő az életben. Ilyenkor számvetést készítünk az eddig leélt életünkről. Nálam sincs ez másképp, de mégis inkább előre tekintenék nem vissza, a hibákat nem veszítésként, hanem tanulságként élem meg. Minden csak nézőpont kérdése, igaz? ;) 

Mindenkinek új kezdet, de nekem még ráerősít, hogy számmisztikailag 1-es évem kezdődik, ami a kilences periódusban szintén sok új dolog kezdetét jelöli, a 9-es, lezárásokkal teli év után (amit már alig vártam, hogy vége legyen, mert fájdalmas volt az elengedés, az új befogadása sokkal jobb, de ha nincs hely a szeméttől...?). Valahol érzem is az erőt magamban, de nem úgy mint Luke Skywalker... :D Visszatérve érzem, hogy a céljaim eléréséhez lesz elég energiám, és tudom azt, hogy bármit tűzök is célomul azt előbb-utóbb elérem.

Személyiség fejlődésben nekem az elmúlt bő három év volt számottevő, de most jöttek be olyan dolgok, amelyeket nem elég tudnom, hanem hinnem is kell bennük. Eddig tanultam, mostantól el kell képzelnem, hogy ki is akarok lenni valójában. Ehhez le kell hámozzam magamról a jelmezeket és az álarcokat. 
Úgy kell magamnak maradni, hogy közben elsajátítsam azokat a tulajdonságokat, amelyek azzá tesznek, akivé lennem kell. Ezt már elkezdtem és már nem érdekel ki mit gondol rólam, olyan vagyok amilyen, úton afelé akivé válni szeretnék.

Idén az lesz a feladatom, hogy elhiggyem magamról azt, hogy szerethető vagyok. Most biztos ledöbbentél, hogy én ezt nem így gondoltam. Mindig csodáltam azokat, akik ember mágnesek voltak...és mindenki rájuk volt kíváncsi.
Lesznek még ilyen "elhinni"-való feladataim, a szerethetőséggel már lassan kész leszek, jöhet a következő. "Next, please!"

Azt is szokták még mondani, hogy 30 felett kezdődik igazán az élet, hát én azért örülök, hogy voltam gyerek... és lassan eljutottam oda, ahol most vagyok és úgy érzem, hogy nekem már elkezdődött az életem és szeretném folytatni 30 felett is, amit elkezdtem és feszegetni a határaimat, stb. Igazi nagy álmaim vannak, amiben a férjem a partnerem és kölcsönösen segítjük egymást. Mindenkinek ilyen párt kívánok!

Lezárásképpen pedig várom a kihívásaimat, mert tudom, hogy úgy sem kapok olyat az élettől, ami túl nehéz lenne vagy nagy falat, maximum kicsit kiránt a komfort zónámból... (tudod azon kívül is az élet kezdődik és nem muszáj várnod 30-ig, vagy 40-ig, vagy 50-ig...) Az álmaink meg amúgy is eggyel nagyobb számban érkeznek, hogy beléjük tudjunk nőni! 

"Annyira akartunk nyerni..."

Voltál már úgy, hogy nyerni akartál, mert volt egy célod, de mire a célegyenesbe értél már nem tudtad hová tartsz és ezért nem mentél tovább egyenesen, hanem letértél az útról, mert hirtelen elterelődött a figyelmed és utána nem talált vissza a fókuszod?
A cím egy dalban van, szerintem a boldogságról és a játékról szól, aminek a neve élet. Úgy kezdődik: "Főzzünk csókból barack lekvárt, amíg van elég." Ez valami olyasmit jelenthet, hogy amíg boldogok vagyunk és szeretjük egymást a párunkkal, addig alapítsunk családot, tervezzünk, míg fiatalok vagyunk, éljünk igazán, míg az életünk épp a nyárban van. Ezekre tudok asszociálni.

Engem főként az a sora fogott meg, amely a címben is szerepel. "Annyira akartunk nyerni, de elfeledtük miért is?". Nagyon sokan vagyunk ezzel így. Kikerülünk az iskolákból, még diákként, gyerekként nagy álmaink voltak, talán még mikor munkába állunk akkor is, de jönnek a nehéz és kihívásokkal teli munkanapok, hét közök és valahogyan ezek az álmok elfelejtődnek. Már csak a péntek délután/este az életcél és, hogy minden ki legyen fizetve a többi meg... tudjuk.
Pedig mindenki nyerni akar, és boldognak lenni. Miért ilyen nehéz ez? Pedig ez csak egy döntés! Mikor rossz a kedvünk akkor még nehezebb boldognak mutatni magunkat.

Mindenesetre bármit megkaphatnál amit szeretnél, csak kívánnod kell!!! KÍVÁNJ MAGADÉRT! :)
 B.U.É.K.!

Családállítás

Találtam egy nagyon hasznos és részletes videót a Hellinger-féle családállításról. Nézzétek csak! :)

Motiváció = Amit szeretsz!

Gondolkodtál már azon mi motivál téged? Miközben folyamatosan új munkahelyet kerestem ezen is gondolkodtam...valahogyan sehogy sem tudtam rájönni mi az ami engem a legjobban motivál... És tudod mikor jöttem rá? Egy állás interjú -vagy inkább beszélgetés- kapcsán, pedig a megoldással nap, mint nap szembe találkoztam. Engem speciel minden, ami új motivál, vagy ha a régi újra van értelmezve. Folyamatos érdeklődés az új iránt. Új zenék, új emberek, új helyek felfedezése, új receptek kipróbálása, új tudás megszerzése és ezek az új dolgok tovább gondolása, újra értelmezése, de azért a régi dolgok sem rosszak és természetesen a régi barátokat sem engedem el olyan könnyen. Még egy süti receptet is képes vagyok átírni és kicsit tovább fejleszteni a saját szám íze szerint. Az új zenék tovább inspirálnak, amiket sokszor szavakba is szoktam önteni... ilyenkor írok. :) És ez a motiváció új energiákkal tölt fel és örömömre szolgál, ahhoz tudnám hasonlítani, mikor felrakod a már majdnem lemerült mobilodat tölteni.

Az új környezet és új emberek, pedig mindig izgalmasak voltak számomra, mert a környezet felfedezése igazi kaland, egy másik ember megismerése, pedig mindig tanít valami újat, mindenkitől felcsipegetek valamilyen új tudást. Egyszerűen szeretek másoktól tanulni valamit, amiben profik. Például volt akitől a borászatot tanultam szimpla beszélgetésből, de volt akitől a közép-ázsiai kutyákról...és még hosszan sorolhatnám mennyi mindent.
Jön az új év! Sokan ilyenkor mindig megfogadnak egy vagy több dolgot, hogy milyen szokásokat vesznek fel vagy hagynak el. Szerintem már hamarabb is elkezdheted a változtatást. Mindennap egy új nap, egy tiszta lap, tele új lehetőségekkel!
Téged mi motivál? Mit szeretsz? Mivel töltődsz? Ha még nem tudod gondold végig, mi tölt fel. Ha pedig tudod, akkor próbálj meg időt szakítani rá legalább egyszer egy héten. Hidd el a befektetett energia megtérül, ha olyanba "ölöd", ami a javadat szolgálja.

Évvégi számvetés

Foto:HeavenMan

Jön az év vége és jön az új év! Ilyenkor kicsit át szoktuk értékelni az elmúlt hónapokat, számba vesszük mi történt velünk idén, esetleg próbálunk új lendületet venni az új évhez.
Egy fantasztikus előadáson voltam vasárnap délután! Egyszerre motivált, inspirált, tanított, lelket öntött belém, új lendületet adott, hitet és reményt magamban. Kicsit közelebb kerültem újra magamhoz és tettem egy lépést az álmaim felé. :)
Végig az volt az érzésem, hogy az előadó (akit egyébként kivételes embernek tartok, mert minden szava igaz, van, hogy fáj, de attól igaz!) nekem/rólam beszél. Minden téren: család és munka terén is. Nagyon ritka, hogy ennyire "elkapják" az embert a színpadon elhangzott szavak.

Halott Pénz - Minden szobába kell álom

Mindannyiunknak ugyanaz a baja. Tudtad? Ha van egy célod akkor fent összefognak érted, de előbb jól próbára tesznek mennyire erős az elhatározásod és mennyire hiszed el magadról, hogy képes vagy rá! (Tudod mint Luke, lásd az előző bejegyzést: Luke Skywalker legnagyobb baja)
Az a legnagyobb bajunk, hogy sokszor képtelenek vagyunk hinni magunkban. Képtelenek vagyunk elképzelni, hogy elérhetünk bármit, amit szeretnénk, csak sokszor könnyebb igába hajtanunk a fejünket és rabszolgamód dolgozni valaki másnak az álmaiért. Ja, hogy te úgy gondolod, hogy nem a főnöködnek dolgozol? Akkor vedd számba a következőket: 

1. Annyit keresel amennyit megérdemelsz vagy annyit amennyit szeretnél? Ez mire elég? Mennyit dolgozol érte? Szerinted az időd többet ér?
2. Ha megszűnik az állásod miből fogsz élni? Van vésztartalékod? És az meddig elég?
3. Ha megtehetnéd mivel töltenéd a szabadidőd? Bemennél dolgozni vagy esetleg a hobbidban élnéd ki magad?
4. Végig gondoltad már, hogy azzal a munkával, amit végzel hol fogsz tartani 5-10 év múlva? (Elárulom:ott, amilyen emberekkel veszed magad körül!!!Az ő átlaguk leszel!) Ott, ahol szeretnél tartani? Azok a kollégáid, akik nyugdíj előtt állnak milyenek? Egyáltalán vannak ilyen munkatársaid?

Kérlek légy őszinte magadhoz és őszintén válaszolj magadban magadnak! Tényleg olyan rózsás a helyzeted, mint amit mutatsz vagy sokkal rosszabb, esetleg tényleg elégedett vagy, akkor a nagyon kevesek egyike vagy!
Remélem fel tudtalak kicsit piszkálni, hogy ne legyél olyan nyugodtan a saját állóvizedben, amelyet... (aki kíváncsi a mondat folytatására, annak szívesen megírom privátban :) )

Jó gondolkodást! :)