Szegény gazdagok?!

Mindenki jobban szeretne élni.Szeretne több pénz, több időt eltölteni a szeretteivel, szeretne többet nyaralni és még sorolhatnám...
Sokszor gondolkodtam azon gyerekként, hogy a gazdagok hogyan lettek gazdagok és miért mondja mindenki róluk, hogy rossz emberek... Mindig arról álmodtam, hogy majd én is az leszek... azt nem tudtam soha, hogy hogyan fogom csinálni... Arra gondoltam, hogy biztos sokat tanultak, sokat tudnak és azért tudnak sokat keresni. Természetesen felnőve a világ befolyásolása által, már én sem ezt hittem... aztán jött valaki, aki megmutatta, hogy lehet úgy is sok pénzt keresni, hogy nem vágunk át másokat. És azt is megmutatta hogyan kell csinálni... Ő lett a mesterem és én az ő tanítványa. Teljesen megváltozott a véleményem és a szemléletem ebben a témában. Nem gondolom, hogy bárkitől irigyelnünk kellene bármit is, az ítélkezés nem a mi tisztünk azt gondolom. Lehet ezzel sok mindenkinél kiverem a biztosítékot, de az irigy emberek szokták elítélni másnak a jólétét. Ez nem zárja ki, hogy vannak rossz gazdagok, de én nem is rájuk fókuszálok.
Szerencsés helyzetben vagyok, mert ismerek olyan sikeres embereket, akiknek a szívük is a helyén van és nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy megismerhettem őket! Nekem a gazdagság vonatkozásában ők az emberi példaképeim. Nemcsak anyagiakban, hanem lelkiekben is bővelkednek és nem restek elárulni, hogyan csinálták. Sőt!!!Biztatnak, hogy te is képes vagy rá, hogy elérd amit ők és még többet! Én is ilyen ember szeretnék lenni. Természetesen senki sem tökéletes, ők is emberből vannak és én is.Ezt tudomásul kell venni.
Nem sokára ismét eltölthetek ilyen emberek között pár napot, már nagyon várom. Ezt hívom én Randevú a luxussal eseménynek. Lesz nagy ünneplés is, lesz kiket ünnepelnünk. Az a jó ebben az egészben, hogy amikor együtt tiszta szívvel örülsz egy másik ember sikerének, azt a vonzás törvénye kérésnek veszi, hogy te is szeretnéd. Előbb vagy utóbb (rajtad áll) te hozzád is megérkezik, hiszen az érzést átélted sokszor kicsit másképp, de hasonlóan.

Ha tetszett a bejegyzés like-old és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a Facebook közösségünkhöz, mert van, amit csak ott osztok meg. :)

Reggelre várva

Sok ember nem szeret reggel felkelni...munkába kell menni, nehezen ébred, stb... Mióta folyamatosan és tudatosan odafigyelek arra, hogy csak pozitív dolgokra gondoljak és ne hagyjam magam befolyásolni a média és/vagy más emberek véleménye által, azóta csupa jó napom van... nagyon elvétve van egy-egy rossz pillanatom, de sokszor elég ha megnézek egy pár baráti üzenetet, vagy pont a párom felhív... és már is jobb lesz.
Van úgy, hogy már annyira izgatottan várom a reggelt, hogy egész hajnalban forgolódom félálomban-félig ébren, néha rásandítok az órára, mikor csörög már, van hogy tíz perccel hamarabb felkelek. Főzök egy kávét és nagyon kényelmesen elkortyolgatom,teljes izgalomban tartva az elmém, mert érzem, hogy milyen izgalmas lesz a mai napom! Elég sokszor érzem ezt, a mai reggel is hasonlóan telt, bár ma a férjem hozta a kávét, ma ő nem tudott sokáig aludni, pedig higgyétek el ő aztán szeret sokáig aludni.
Azt is tudom miért van ilyen sok izgalmas, várva várt reggelem. Van egy álmom, ami annyira felzaklat, és olyan töltetet ad, hogy nem hagy aludni, egyfolytában hajt, hogy tegyek érte. És egy új nap, mindig új lap, egy új lehetőség arra, hogy kicsit közelebb legyek a hőn áhított célom felé.Lehetőség, hogy ismét fantasztikus, új emberekkel találkozzak és beszélgessek velük.Ez a mai napom is ilyen lesz! Már érzem az erőt magamban, hogy ismét lépjek néhányat a hegycsúcs felé.
Nektek szoktak ilyen reggeleitek lenni? És mennyi? Ritkán vagy többször? Van ilyen felzaklató célotok, ami ellenállhatatlanul vonz magához?

Wake me up

( Ezt ajánlom Kiss Enikő barátnőmnek :) ) 

Ha tetszett a bejegyzés like-old és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a Facebook közösségünkhöz, mert van, amit csak ott osztok meg. :)

Mesterek

Kik ma a mesterek? Tanítóknak nevezném őket, de nem azokra a személyekre gondolok, akik az iskolában tanítanak.Ők más minőségben tanítók. Azokra a mesterekre gondolok, akik az életet tanítják. Azt tanítják, hogyan legyen jobb az életed. Perspektívát mutatnak, eszközöket a céljaid megvalósítására. Meg tudják tanítani, hogyan változtasd meg a nézőpontodat. Nagyon fontos dolgot tudnak még átadni!A halántékod közötti tizenöt centiméterrel hogyan tudsz alkotni, alakítani a sorsodon.
Nagyon fontos, hogy ők sosem követőket akarnak maguk köré, ők nem guruk! Ők tanítványokat szeretnek maguk köré gyűjteni,tanítható embereket, akiknek saját gondolataik támadnak, és tovább tudják vinni az átadott tudást.
Azokból lesz jó mester, akik hajlandóak tanulni, akik szintén tanítókká akarnak válni. A mesterek is folyamatosan tanulnak. Minden tanítvány eleinte próbálja leutánozni a mesterét, aztán mikor már biztosabbak a tudásban, akkor viszik bele saját személyiségüket.
A mestereknek van pár nagyon jó tulajdonságuk: sosem tartanak vissza lényeges információt, sosem hazudnak, és mindig időben adják át a szükséges információt.
Mikor válik valaki mesterré? Nos, akkor lesz valaki mester amikor már van tanítványa. Mikor lesz valakinek tanítványa? Amikor ő maga már készen áll a feladatra, mert amikor kész a mester megjelenik a tanítvány is.
Neked van már mestered? Te tanítható vagy? Jó mester válna belőled? Mennyire van meg benned a hajlandóság új dolgok elsajátítása iránt?

Véres seb

Fáj, amikor a szemedbe mondják az igazságot? Fáj, mikor egy régi sebet kapargatnak,aminek már be kellett volna gyógyulnia? Fáj, mikor rájössz mit kellett volna tenned? Fáj a sok elmulasztott nap, pillanat, ami tétlenül telt? Hogy gazdálkodtál az ídőddel? És a tálentumaiddat megsokszoroztad? Mertél kockáztatni vagy inkább visszahúzódva a kényelmes zónádon belül maradtál? Sóbálvány módjára álltál tétlenül, mikor segíthettél volna?
Folytathatnám a kérdések sorát, de mit sem ér, ha nem nézünk a lelkünk mélyére. Mindenkinek van egy érzékeny pontja, egy sebe, ami néha fáj. Az addig fog fájni míg nem mer változtatni. Addig fogja az élet kapargatni és nem hagyni behegedni, amíg nem tesz ellene. Nem jobb egy betegségnél is a kór okát feltárni és a probléma okozóját megszüntetni?!
Mindig olyan és akkora nehézségeket kapunk az élettől amivel meg tudunk birkózni. Ha megpróbálunk tudomást sem venni róla, az akkor is ott lesz ha tetszik, ha nem. Mindig visszatér és fel fogja hívni magára a figyelmét. Érdemes hát megoldásokban gondolkozni és a gyógyíron.
Sokan élnek sebekkel és hegekkel, ami csak növeli a lelkük értékét. Az idő is tud gyógyítani,csak nem olyan gyorsan és szépen. A válaszok és a megoldások bennünk rejlenek csak higgyünk bennük és magunkban.

Loreen - Heal

Flow - Áramlat

Nagyon divatos kifejezés ez manapság. Flow... Azt gondolom, hogy az élet egy ilyen örökös áramlat. Minden szinten. Jó és rossz dolgok is tudnak áramlani.
A személyes tapasztalatom az, hogy a jó dolgok tudnak igazán magukkal ragadni, az áramlatba berántani. Mindig hálát adok a jó Istennek, hogy nekem milyen szerencsés volt és az is az életem.Sokszor hallok más emberektől szó szerint rémtörténeteket a saját életükből...,amit el sem tudtam képzelni,hogy olyan van és létezik...És azon szoktam csodálkozni, hogy hogyan tudtak kikeveredni, kiverekedni belőle. Persze ha változtatni akarunk akkor fog sikerülni.
Visszatérve az áramlatra, maga a szó is érdekes.Benne van az elektromosság, a töltet, a mozgás. Nekem mindig egy energia spirál jut eszembe róla, ami magával ragad és szárnyalok egyre feljebb, és a határtalan boldogság. Tudom ez így elég furának tűnik leírva, de azt az érzést megtapasztalni sokkal jobb,mint megpróbálni leírni...sok mindent nem is tudok leírni,ami ezzel kapcsolatos érzés.

Amikor úgynevezett flow-ban vagyunk akkor azért az energiák jönnek-mennek, repkednek. Nekem fogalmam sem volt arról mennyire jó adó vagyok.Csatorna az energia adásra,anélkül hogy én magam lecsapoltatnék. Erre a legjobb barátnőm hívta fel a figyelmemet,de valószínű,hogy ő is visszaad nekem, mert érzem,fizikailag is és lelkileg is. Hatalmas töltet ez ami bennem lehet, valószínű,hogy fentről kapom,mert ennyit csak magamtól nem tudnék közvetíteni. Most azt tanulom miként tudom úgy átadni ezt az értéket, hogy közben észre is vegyék,hogy kitől is jön!

Beszélj magadhoz!

Honnan kapunk biztatást?Honnan tudjuk,hogy jól csináljuk e amit teszünk? Van olyan hely a mai világban,ahol szeretnek és teljes mértékben elfogadnak olyannak, amilyenek vagyunk? Felmerjük vállalni teljes mértékben magunkat vagy valamennyire, azért álarcot kell hordanunk?
Nagyon fontosnak tartom a belső beszédet.Nekem ez ad kitartást.Ez lehet ima is,amit az Istennek rebegünk el, de közben magunknak is. Ha kérünk vagy kérdezünk Tőle akkor egyszer csak beugrik valami a fejünkbe, lehet pont a megoldás. Tudnunk kell, hogy az is felülről jött. Az ima is egy fajta belső beszéd az önmagunkban lakó Istenhez.Félre ne értsetek, nem azt akarom mondani, hogy mindannyian istenek vagyunk.Nem! Azt akarom mondani,hogy mindegyikőnkben ott lakik Isten.A saját képére teremtett minket és egy kis részt elrejtett bennünk magáról/magából. Egy képességet arra, hogy kapcsolatba léphessünk vele bárhol, bármikor.
Amikor mondjuk magunknak a biztató szavakat, -mert kell magunkat is tréningelni kicsit- akkor igazából Őt kérjük. Beszélni kell magunkhoz, akár magunkban, akár hangosan, mert szükségünk van a bátorításra és a biztató szavakra. Gyakorolnunk kell a belső beszédet. Eleinte nehéz,aztán belejövünk, mint kiskutya az ugatásba.
Úgy szoktam ráhangolódni a belső beszédre amikor picit több időm van, hogy felteszek egy jó zenét, ami inspirál és csupa jó dolgokra gondolok.Létrehozok magamban egy jól eső érzést. Ez feltölt és bizalommal tölt el. Elkezdek bízni magamban, a világban, az emberekben és Istenben.
Tükörbe nézve állni a saját tekinteted, (nekem a legnehezebb volt ezt megtanulni)...nehezen megy eleinte,mert magadnak nem hazudhatsz,mit rontottál el,de megpróbálhatod kijavítani. Sőt!Beszélhetsz is a tükörképednek, én is szoktam és érdemes is biztatnod magad.
Gyakorolj!Beszélj magadhoz és a benned élő valódi énedhez!

Keress és találsz!

Mindig ismertük egymást,csak sosem álltunk meg egymással szemben, sosem ültünk egymás mellé a villamoson, hogy beszélgessünk. Voltak jó és rossz napjaink. Próbáltunk a mérgezett világ mocskaitól megtisztulni, hogy fényünk ragyoghasson azért, hogy felismerjük egymást.
Érzem,hogy ragyogsz! Megyek,sietek! Remélem te is érzed ezt! Megyek!!! Megyek már!!! Te nem menj sehova, várj meg ott ahol vagy! Ha elmész megint elkerüljük egymást és akkor értelmetlenül vártál ott rám, megint kereshetjük egymást.

Már elindultam! Ne haragudj, kérlek, hogy ilyen sokáig tartott, tanulnom kellett. Tanulnom magamról, a világról, az emberekről, de főképp magamról. Megtanultam beismerni a hibáimat, felvállalni önmagam, magamban keresni a problémát és változtatni. Meg kellett tanulnom ezeket. Készen kellett állnom a veled való találkozásra. Csak úgy nem lehetett.
Érzel? Látsz? Mit és hogyan?
Sok mindent megtanultam és megértettem! Nem baj, ha te még nem vagy készen. Azért kell találkoznunk, mert ezeket neked tőlem kell megtanulnod.
Nem jó az életed? Nem szereted azt, ahogyan élsz? Gyere megtanítom, hogyan változtasd meg. Ezért kell találkoznunk!


Ha tetszett a bejegyzés like-old és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a Facebook közösségünkhöz, mert van, amit csak ott osztok meg. :)