2016. január 18., hétfő

30 éves lettem én...

Mindenki, aki már elmúlt 30 azt mondja, hogy ez mérföldkő az életben. Ilyenkor számvetést készítünk az eddig leélt életünkről. Nálam sincs ez másképp, de mégis inkább előre tekintenék nem vissza, a hibákat nem veszítésként, hanem tanulságként élem meg. Minden csak nézőpont kérdése, igaz? ;) 

Mindenkinek új kezdet, de nekem még ráerősít, hogy számmisztikailag 1-es évem kezdődik, ami a kilences periódusban szintén sok új dolog kezdetét jelöli, a 9-es, lezárásokkal teli év után (amit már alig vártam, hogy vége legyen, mert fájdalmas volt az elengedés, az új befogadása sokkal jobb, de ha nincs hely a szeméttől...?). Valahol érzem is az erőt magamban, de nem úgy mint Luke Skywalker... :D Visszatérve érzem, hogy a céljaim eléréséhez lesz elég energiám, és tudom azt, hogy bármit tűzök is célomul azt előbb-utóbb elérem.

Személyiség fejlődésben nekem az elmúlt bő három év volt számottevő, de most jöttek be olyan dolgok, amelyeket nem elég tudnom, hanem hinnem is kell bennük. Eddig tanultam, mostantól el kell képzelnem, hogy ki is akarok lenni valójában. Ehhez le kell hámozzam magamról a jelmezeket és az álarcokat. 
Úgy kell magamnak maradni, hogy közben elsajátítsam azokat a tulajdonságokat, amelyek azzá tesznek, akivé lennem kell. Ezt már elkezdtem és már nem érdekel ki mit gondol rólam, olyan vagyok amilyen, úton afelé akivé válni szeretnék.

Idén az lesz a feladatom, hogy elhiggyem magamról azt, hogy szerethető vagyok. Most biztos ledöbbentél, hogy én ezt nem így gondoltam. Mindig csodáltam azokat, akik ember mágnesek voltak...és mindenki rájuk volt kíváncsi.
Lesznek még ilyen "elhinni"-való feladataim, a szerethetőséggel már lassan kész leszek, jöhet a következő. "Next, please!"


Azt is szokták még mondani, hogy 30 felett kezdődik igazán az élet, hát én azért örülök, hogy voltam gyerek... és lassan eljutottam oda, ahol most vagyok és úgy érzem, hogy nekem már elkezdődött az életem és szeretném folytatni 30 felett is, amit elkezdtem és feszegetni a határaimat, stb. Igazi nagy álmaim vannak, amiben a férjem a partnerem és kölcsönösen segítjük egymást. Mindenkinek ilyen párt kívánok!


Lezárásképpen pedig várom a kihívásaimat, mert tudom, hogy úgy sem kapok olyat az élettől, ami túl nehéz lenne vagy nagy falat, maximum kicsit kiránt a komfort zónámból... (tudod azon kívül is az élet kezdődik és nem muszáj várnod 30-ig, vagy 40-ig, vagy 50-ig...) Az álmaink meg amúgy is eggyel nagyobb számban érkeznek, hogy beléjük tudjunk nőni! 

2016. január 1., péntek

"Annyira akartunk nyerni..."

Voltál már úgy, hogy nyerni akartál, mert volt egy célod, de mire a célegyenesbe értél már nem tudtad hová tartsz és ezért nem mentél tovább egyenesen, hanem letértél az útról, mert hirtelen elterelődött a figyelmed és utána nem talált vissza a fókuszod?
A cím egy dalban van, szerintem a boldogságról és a játékról szól, aminek a neve élet. Úgy kezdődik: "Főzzünk csókból barack lekvárt, amíg van elég." Ez valami olyasmit jelenthet, hogy amíg boldogok vagyunk és szeretjük egymást a párunkkal, addig alapítsunk családot, tervezzünk, míg fiatalok vagyunk, éljünk igazán, míg az életünk épp a nyárban van. Ezekre tudok asszociálni.


Engem főként az a sora fogott meg, amely a címben is szerepel. "Annyira akartunk nyerni, de elfeledtük miért is?". Nagyon sokan vagyunk ezzel így. Kikerülünk az iskolákból, még diákként, gyerekként nagy álmaink voltak, talán még mikor munkába állunk akkor is, de jönnek a nehéz és kihívásokkal teli munkanapok, hét közök és valahogyan ezek az álmok elfelejtődnek. Már csak a péntek délután/este az életcél és, hogy minden ki legyen fizetve a többi meg... tudjuk.
Pedig mindenki nyerni akar, és boldognak lenni. Miért ilyen nehéz ez? Pedig ez csak egy döntés! Mikor rossz a kedvünk akkor még nehezebb boldognak mutatni magunkat.

Mindenesetre bármit megkaphatnál amit szeretnél, csak kívánnod kell!!! KÍVÁNJ MAGADÉRT! :)
 B.U.É.K.!


2015. december 22., kedd

Családállítás

Találtam egy nagyon hasznos és részletes videót a Hellinger-féle családállításról. Nézzétek csak! :)


2015. december 21., hétfő

Motiváció = Amit szeretsz!

Gondolkodtál már azon mi motivál téged? Miközben folyamatosan új munkahelyet kerestem ezen is gondolkodtam...valahogyan sehogy sem tudtam rájönni mi az ami engem a legjobban motivál... És tudod mikor jöttem rá? Egy állás interjú -vagy inkább beszélgetés- kapcsán, pedig a megoldással nap, mint nap szembe találkoztam. Engem speciel minden, ami új motivál, vagy ha a régi újra van értelmezve. Folyamatos érdeklődés az új iránt. Új zenék, új emberek, új helyek felfedezése, új receptek kipróbálása, új tudás megszerzése és ezek az új dolgok tovább gondolása, újra értelmezése, de azért a régi dolgok sem rosszak és természetesen a régi barátokat sem engedem el olyan könnyen. Még egy süti receptet is képes vagyok átírni és kicsit tovább fejleszteni a saját szám íze szerint. Az új zenék tovább inspirálnak, amiket sokszor szavakba is szoktam önteni... ilyenkor írok. :) És ez a motiváció új energiákkal tölt fel és örömömre szolgál, ahhoz tudnám hasonlítani, mikor felrakod a már majdnem lemerült mobilodat tölteni.

Az új környezet és új emberek, pedig mindig izgalmasak voltak számomra, mert a környezet felfedezése igazi kaland, egy másik ember megismerése, pedig mindig tanít valami újat, mindenkitől felcsipegetek valamilyen új tudást. Egyszerűen szeretek másoktól tanulni valamit, amiben profik. Például volt akitől a borászatot tanultam szimpla beszélgetésből, de volt akitől a közép-ázsiai kutyákról...és még hosszan sorolhatnám mennyi mindent.
Jön az új év! Sokan ilyenkor mindig megfogadnak egy vagy több dolgot, hogy milyen szokásokat vesznek fel vagy hagynak el. Szerintem már hamarabb is elkezdheted a változtatást. Mindennap egy új nap, egy tiszta lap, tele új lehetőségekkel!
Téged mi motivál? Mit szeretsz? Mivel töltődsz? Ha még nem tudod gondold végig, mi tölt fel. Ha pedig tudod, akkor próbálj meg időt szakítani rá legalább egyszer egy héten. Hidd el a befektetett energia megtérül, ha olyanba "ölöd", ami a javadat szolgálja.

2015. december 1., kedd

Évvégi számvetés

Foto:HeavenMan
Jön az év vége és jön az új év! Ilyenkor kicsit át szoktuk értékelni az elmúlt hónapokat, számba vesszük mi történt velünk idén, esetleg próbálunk új lendületet venni az új évhez.
Egy fantasztikus előadáson voltam vasárnap délután! Egyszerre motivált, inspirált, tanított, lelket öntött belém, új lendületet adott, hitet és reményt magamban. Kicsit közelebb kerültem újra magamhoz és tettem egy lépést az álmaim felé. :)
Végig az volt az érzésem, hogy az előadó (akit egyébként kivételes embernek tartok, mert minden szava igaz, van, hogy fáj, de attól igaz!) nekem/rólam beszél. Minden téren: család és munka terén is. Nagyon ritka, hogy ennyire "elkapják" az embert a színpadon elhangzott szavak.



Mindannyiunknak ugyanaz a baja. Tudtad? Ha van egy célod akkor fent összefognak érted, de előbb jól próbára tesznek mennyire erős az elhatározásod és mennyire hiszed el magadról, hogy képes vagy rá! (Tudod mint Luke, lásd az előző bejegyzést: Luke Skywalker legnagyobb baja)
Az a legnagyobb bajunk, hogy sokszor képtelenek vagyunk hinni magunkban. Képtelenek vagyunk elképzelni, hogy elérhetünk bármit, amit szeretnénk, csak sokszor könnyebb igába hajtanunk a fejünket és rabszolgamód dolgozni valaki másnak az álmaiért. Ja, hogy te úgy gondolod, hogy nem a főnöködnek dolgozol? Akkor vedd számba a következőket: 

  1. Annyit keresel amennyit megérdemelsz vagy annyit amennyit szeretnél? Ez mire elég? Mennyit dolgozol érte? Szerinted az időd többet ér?
  2. Ha megszűnik az állásod miből fogsz élni? Van vésztartalékod? És az meddig elég?
  3. Ha megtehetnéd mivel töltenéd a szabadidőd? Bemennél dolgozni vagy esetleg a hobbidban élnéd ki magad?
  4. Végig gondoltad már, hogy azzal a munkával, amit végzel hol fogsz tartani 5-10 év múlva? (Elárulom:ott, amilyen emberekkel veszed magad körül!!!Az ő átlaguk leszel!) Ott, ahol szeretnél tartani? Azok a kollégáid, akik nyugdíj előtt állnak milyenek? Egyáltalán vannak ilyen munkatársaid?
Kérlek légy őszinte magadhoz és őszintén válaszolj magadban magadnak! Tényleg olyan rózsás a helyzeted, mint amit mutatsz vagy sokkal rosszabb, esetleg tényleg elégedett vagy, akkor a nagyon kevesek egyike vagy!
Remélem fel tudtalak kicsit piszkálni, hogy ne legyél olyan nyugodtan a saját állóvizedben, amelyet... (aki kíváncsi a mondat folytatására, annak szívesen megírom privátban :) )

Jó gondolkodást! :)

2015. november 29., vasárnap

Luke Skywalker legnagyobb baja

Mostanában lesz a Star Wars legújabb részének a premierje, már elég sokan lázban égnek, ami köszönhető annak is, hogy a tv-ben mindennap valamelyik csatornán valamelyik része megy.
Bevallom töredelmesen, hogy nem igazán láttam az egész történetet, mert nem igazán érdekel, bár lassan már alap műveltség lesz tudni, hogy miről szól...
Az egyik részben (A birodalom visszavág) - amit csak úgy pont elkaptunk egy reklám szünetben - volt egy érdekes jelenet, amikor Yoda mester Luke-ot tanítja. Elmondja neki hol találja az erőt: a fában, a kőben, stb, viszont csak akkor fogja tudni használni ezt az erőt, hogyha hisz benne és elhiszi magáról, hogy képes
összegyűjteni és célzottan használni azt. Luke-nak az a legnagyobb baja, hogy nem hiszi el magáról, hogy képes rá, pedig meg van benne minden, ami kell, ahhoz, hogy jedi váljék belőle. Mihelyt elhiszi és úgy próbálja meg használni kiemeli az űrhajót a mocsárból.
Tudod mi a legnagyobb bajod neked? Pont, az mint Luke-nak, hogy nem (eléggé) hiszel magadban, pedig benned van ami kell, bármihez, amit el akarsz érni.

Tudod mit hallottam ma? Azt, hogy a képesség, a tehetség nem elég! Nem elég, mert önteltté tesz! A siker titka nem a képességben rejlik. A siker titka az elszántság, a kitartás és az hozzáállás, de csak az után ha meg van célod és a hited önmagadban, ha el tudod magad képzelni, amint ott állsz a csúcson győztesként, mert annyiszor adhattad volna föl, mikor "kudarc" ért, de te mindannyiszor felálltál és tovább mentél.

2015. november 2., hétfő

Az összehasonlítás csapdája

Mit szoktunk mi emberek egymással csinálni állandóan? Összehasonlítjuk egymást, magunkat másokkal. Miért? Csak akkor leszek jobb, ha jobb vagyok nálad? Bárkinél? Nem. Mindannyian utánozhatatlanok és egyediek vagyunk, senkiből sincs még egy.

Nem kell senki sem túlszárnyalnom és nem kell senkinek sem megfelelnem, nem kell tökéletesnek lennem és nem kell jobbnak lennem, mert másért jöttem ide, mint te és ez fordítva is igaz. Hányszor van, hogy irigykedők vesznek körbe, hányszor van, hogy másnak is az kell ami neked? És nem érted, hogy neki miért van meg az, amit te is szeretnél? Abba esetleg belegondoltál már, hogy őt az előrébb viszi, téged pedig nem? Vagy mondjuk ő megdolgozott érte, te pedig nem?
Az állandó összehasonlítás hatalmas csapda, mert azt fogod érezni, folyamatosan, hogy nem vagy elég, nem vagy jó. Mindig lesz nálad jobb, jobb ha elfogadod. Ne arra törekedj, hogy első legyél a többiek szemében, hanem azzal, hogyha valamit csinálsz azt örömmel tedd és jó érzéssel töltsön el.

"Ha elismerem nagyságomat, az azt jelenti, hogy jobb vagyok nálad, vagy ebből következően azt, hogy többé nem viszonyulhatunk egyenrangúként egymáshoz? Ez a fajta kétpólusosság, hogy egyszerre vágyunk a magas önbecsülésre és rettegünk is tőle, megnehezíti, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben." (Kristin Neff - Együtt érzés önmagunkkal)

Az összehasonlítgatás hatalmas csapda, mert ha folyamatosan azt érzed, hogy nem vagy elég jó, akkor egy idő után kihat majd az önbizalmadra és az önbecsülésre, pesszimizmusra késztet, kiöli a bátorságot, nem fogsz hinni magadban. Ne hasonlíts csak járd a saját utad.