Kapard le a mázat!

Voltál már irigy? Ha igen, tudod milyen keserű lehet ez az érzés. Aztán úgy hozta a élet, hogy megismerted az illetőt és hipp-hopp már nem is voltál irigy rá, mert rájöttél, hogy a felszín alatt igazából rosszabb a helyzete, mint neked, csak jól tudta palástolni. A külső csillogás elvakít egy ideig... Aztán ha más szögben kezded el nézni a dolgokat, mindjárt minden más színben tűnik föl. Jön egy szellő és fellebbenti a fátylat, megmutatva az igazságot.
Sokan vannak ilyenek és a rájuk irigykedők is. Ha találkozol valakivel inkább próbáld megismerni, de úgy igazán és őszintén, mert azt meg fogják érezni. Érezni fogják, hogy te valóban érdeklődsz irántuk, nemcsak úgy ímmel-ámmal. Megérzik majd, hogy a minőségre törekszel a kapcsolataidban és nem a mennyiségre. Érdekes lények vagyunk mi emberek, nem?
Természetesen csak azokkal vagy képes minőségi és értékes barátságokat kötni, akik engedik.
Érdemes sokszor megkaparni a mázat, hogy lássuk a másik ember valóját. Sokan kenik magukra a mai világban. Olyan ez a máz, mint a tortán cukros, édes, ragadós, émelyítő... Arcra fagyott vicsorgás, amely agyon erőltetett mosolygásként van feltüntetve, de már az illető annyira belefásult ebbe a szerepbe, hogy lerí róla, már nem őszinte.
Kapard le a mázad! Igen saját magunknak kell a sajátunkat leszedni, mert másnak nem biztos, hogy hagynánk, hogy lássa mi van a felszín alatt. Ezért kell rendbe raknunk magunkban néhány dolgot. Rakd rendbe a kapcsolataidat is. Nincs értékesebb az életben, mint az őszinte emberi barátságok. Senki sem tökéletes és nem is kell annak lenni, de ennek ellenére lesz akinek szimpatikus leszel.