"Annyira akartunk nyerni..."

Voltál már úgy, hogy nyerni akartál, mert volt egy célod, de mire a célegyenesbe értél már nem tudtad hová tartsz és ezért nem mentél tovább egyenesen, hanem letértél az útról, mert hirtelen elterelődött a figyelmed és utána nem talált vissza a fókuszod?
A cím egy dalban van, szerintem a boldogságról és a játékról szól, aminek a neve élet. Úgy kezdődik: "Főzzünk csókból barack lekvárt, amíg van elég." Ez valami olyasmit jelenthet, hogy amíg boldogok vagyunk és szeretjük egymást a párunkkal, addig alapítsunk családot, tervezzünk, míg fiatalok vagyunk, éljünk igazán, míg az életünk épp a nyárban van. Ezekre tudok asszociálni.

Engem főként az a sora fogott meg, amely a címben is szerepel. "Annyira akartunk nyerni, de elfeledtük miért is?". Nagyon sokan vagyunk ezzel így. Kikerülünk az iskolákból, még diákként, gyerekként nagy álmaink voltak, talán még mikor munkába állunk akkor is, de jönnek a nehéz és kihívásokkal teli munkanapok, hét közök és valahogyan ezek az álmok elfelejtődnek. Már csak a péntek délután/este az életcél és, hogy minden ki legyen fizetve a többi meg... tudjuk.
Pedig mindenki nyerni akar, és boldognak lenni. Miért ilyen nehéz ez? Pedig ez csak egy döntés! Mikor rossz a kedvünk akkor még nehezebb boldognak mutatni magunkat.

Mindenesetre bármit megkaphatnál amit szeretnél, csak kívánnod kell!!! KÍVÁNJ MAGADÉRT! :)
 B.U.É.K.!